"Az, hogy komolyan vesszük az életet, nem jelenti azt, hogy egész életünket meditációban kell eltöltenünk, mintha a Himalája hegyei között vagy a régvolt Tibetben élnénk. A modern világban dolgoznunk kell, meg kell keresnünk a kenyerünket, de nem szabad belebonyolódnunk egy "tíz perc múlva öt óra, rohannom kell"-létbe, ahol semmiféle elképzelésünk sincs az élet mélyebb értelméről. Az a feladatunk, hogy egyensúlyt találjunk, ráleljünk a középútra, és főleg ne hajszoljuk túl magunkat, hanem tanuljuk meg egyre jobban leegyszerűsíteni az életünket. A mai életben a boldogság kulcsa az egyszerűség."
Szögyal Rinpocse nyugaton élő tibeti buddhista tanító és mester összefoglaló munkája a haldoklásról és a halálról szóló tradicionális tibeti tanokat magyarázza el és veti egybe a modern világ halálkutatásaival. A meditáció nagy mestere a Tibeti Halottaskönyv tanításait kiegészítve olyan átfogó képet ad életről és halálról, melyet a Nyugat eddig csak homályosan ismert. Szögyal Rinpocse az ősi hagyomány egyszerű, mégis hatásos gyakorlatait mutatja be, amelyeket bárki bármilyen vallási háttérrel elvégezhet, hogy értelmet adjon életének, segítse a haldoklókat, és maga is felkészüljön a halálra.
A tibeti hagyomány tanítása szerint a halál nagy lehetőség a megvilágosodásra. A halált követő folyamatban rejtett lényegünkkel találkozunk - ha erre felkészülünk, és végig tudjuk követni a folyamatot, akkor nagy lehetőség nyílik meg előttünk. A halál az élet része. Ha nem veszünk tudomást róla, azzal még nem kerüljük el. A halálfolyamat - a tibeti buddhista hagyomány szerint - minden pillanatban zajlik, és az alvás ideje alatt akár naponta teljes egészében végigkísérhetjük azt, ami a fizikai testünk elhagyásakor történni fog. A halálfolyamatnak és az azt követő időszaknak teljesen logikus magyarázata van, melyet megérthetünk, ha megismerjük és megtapasztaljuk tudatunk alapvető természetét. Fontos tudni, hogy semmi olyan nem fog történni velünk, ami ne történne meg most is. Ennek megértése és a legbenső lényegiségünkkel való azonosulás révén tudatosak lehetünk életünkben, halálunkban, halál utáni állapotunkban és az újraszületések során. Ez igazán boldoggá teszi életünket és halálunkat, és így más emberek halálfolyamatában is hasznosak lehetünk.
Teljesen gyakorlati szempontból ennek a szemléletnek a kialakításáról szól ez a könyv. A különböző tudatállapotok, bardók megismerése egyszersmind a megvilágosodás felé vezető út is, hiszen saját magunk, tudatállapotaink megismeréséről van szó, és főleg annak a mindent magába foglaló tudatnak a természetéről, mely életeink során mindig velünk van. A megvilágosodás útja és a boldogság nem választható külön, hiszen a végső boldogság maga a megvilágosodás.
A könyv útmutatásai váljanak minden érzőlény javára és boldogságára.
