Az ember mindig abba szeret bele, akibe nem kellene, vagy nem szabadna. Talán éppen azért, mert nem szabadna.
Egy csendes budai utcában omladozó ház áll, homlokzatán két szépséges kőangyallal. Ám úgy tűnik, a házat még ők sem képesek megóvni a lebontástól, ezért a környék lakói összefognak, hogy megmentsék. Vezetőjüket, Zsuzsát szoros szálak fűzik az épülethez: régen rendszeresen látogatta a csaknem százéves Hilda nénit, aki elmesélte neki az életét.
Hilda szavai életre keltik a 1910-es éveket, az angyalos ház fénykorát. Hilda és barátnői együtt élik át a századelőn a felnőtté válás és az első szerelem élményét.
Az angyalos ház azonban titkokat is rejt: az egyik emeleti lakásba új lakó költözik, akinél esténként különös vendégek fordulnak meg. A lányok oldalát furdalja a kíváncsiság, és amikor nyomozni kezdenek, akaratukon kívül még a kor politikai cselszövéseibe is belekeverednek.
A ház története a kötet végére illesztett két novellában folytatódik. A Karácsony a ligetben egy félszeg, édes-bús, tragédiába torkolló szerelmet idéz, a Rozmaring pedig a némafilmek korának Amerikájába, színpadokra és filmstúdiókba vezeti a regény egyik szereplőjét és az olvasót.