Azt ígérték, a házasság majd tisztességet és biztonságot ad. Ehelyett azonban felőrölte az álmokat, szürkére satírozta a szerelmet, és végeláthatatlan feladatokba fullasztotta a lelket.

A 20. század első felének Magyarországán két generáció sorsa fonódik egymásba Murinai Angéla regényében. A társadalom különböző rétegeiből érkező nők és férfiak igyekeznek helytállni a mindennapokban, miközben küzdenek a szabadságukért egy szűkre szabott világban, ahol a család egyszerre menedék és korlát számukra.

Történetükben felsejlik az öröklődő sors, ahogy a minták generációról generációra ismétlődnek, hogy aztán olykor megnyíljék egy keskeny rés a szöveten, teret adva új lehetőségeknek.

A nők kezében végig ott a tű és a cérna. Minden öltés egy történet, amely a jövőt hímezi, és minden eldolgozatlan szál egy elveszett álom.

A Tűbe fűzött életek választ keres arra is, hogyan írható át generációs örökségünk, valamint hogyan tágíthatjuk szabadságunkat egy olyan világban, amely erre alig ad lehetőséget.